Míg Katarban csütörtökön elkezdődik a felnőtt tornászok világbajnoksága, addig itthon az ifjúsági tornászok értékelték a Buenos Aires-ben rendezett ifjúsági olimpiát. Elsőként Balázs Krisztián, aki a fiúk mezőnyében szenzációs teljesítményt nyújtva, sérült bokával aranyérmet szerzett a csapatversenyben. A fiatal tornász a szerenkénti döntőkben is remekelt, hiszen talajon ezüst-, nyújtón pedig bronzérmet szerzett.
Mit jelentett számodra Argentínában, az ifjúsági olimpián szerepelni?
- Hihetetlenül jó volt, remekül éreztem magam, jó volt a szervezés. Tetszett a falu kialakítása, a hangulat is nagyon jó volt, a településen belüli programok is kiemelkedtek. Természetesen a verseny sem volt utolsó.
Sportolóként picit szokatlannak tűnhetett a lebonyolítás, hiszen több napra elnyújtották a selejtezőket, valamint a döntőket is.
- Szokatlan volt ugyan, de nekem pont jól jött, ugyanis a bokasérülésemnek használt. E miatt tudott a sérült testrész regenerálódni. Abban az állapotban nagyon fontos volt, hogy nem egy-két nap alatt kellett minden szeren bemutatni a gyakorlatot, hanem volt idő a pihenésre. Aztán jött az egyéni összetett döntő, és a szerenkénti finálé.
Három érmet szereztél. Hogyan értékeled ezt a teljesítményt?
- Az összetettel nem teljesen vagyok elégedett, lehetett volna sokkal jobb is, de tény, hogy ott nagyon éreztem a bokámat, így sem az ugrás, sem pedig a talaj nem sikerült úgy, ahogyan azt elvárom magamtól. A szerenkénti döntőkben szerzett érmeknek nagyon örülök, különösen a talaj ezüstnek és a nyújtó bronznak. Hála Istennek nem izgultam túl a versenyt, jól tudtam kezelni.
Hogy tetszett az itthoni fogadtatás?
- Egészen különleges érzés volt így megérkezni, hiszen rengetegen voltak a fogadásunkon, személy szerint engem is rengetegen köszöntöttek. Nem számítottam erre a fogadtatásra. Nyilván arra sem, hogy így fogok szerepelni, álmomban nem gondoltam ilyen teljesítményre.
