Nemcsak a tisztújításról szólt a Balkán Torna Szövetség kongresszusa, hanem egy olyan döntésről is, amely komoly nemzetközi súlyt adhat a magyar tornasportnak: Altorjai Sándort beválasztották a szervezet Végrehajtó Bizottságába. A Magyar Torna Szövetség főtitkárát a háttérről, a magyar szerepvállalás jelentőségéről, és a gyakorlati szakmai hozadékról kérdeztük.
- Mit kell tudni a Balkán Torna Szövetségről?
- Ez a szervezet négy éve alakult meg – vagy mondhatjuk úgy is, hogy újjáalakult –, és jelenleg 14 országot fog össze. Most egy kicsit megreformáltuk a struktúrát: elnök, két alelnök és négy végrehajtó bizottsági tag alkotja a vezetőséget. A szervezet élén továbbra is a török Suat Celen maradt, akit újraválasztottak elnöknek. Ő egyébként a Nemzetközi Torna Szövetség (WG) egyik alelnöke, és a török tornaszövetség elnöke is – tehát erős nemzetközi kapcsolatrendszert hoz a balkáni együttműködésbe.
– A vezetőségben is komoly szaktekintélyek kaptak helyet…
– Egy kifejezetten illusztris grémium alakult. Olyan sportvezetők kerültek a döntéshozói körbe, akik kiemelkedő versenyzői múlttal rendelkeznek: Európa-bajnokok, világ- és olimpiai érmesek is szerepelnek benne. Például Krasimir Dunev, a bolgár elnök, aki nyújtón Európa-bajnok, világbajnoki-, és olimpiai ezüstérmes. A horvát elnök, Mario Možnik szintén nyújtón Európa-bajnok és világbajnoki ezüstérmes. A görög elnök, Vasilios Tsokalidis korláton kontinensbajnok volt. Rajtuk kívül Saša Veličkovič, a szerb elnök is tagja a vezetésnek, valamint Vesna Radonič, montenegrói elnökasszony, és negyedik végrehajtó bizottsági tagként pedig engem is felkértek a közös munkára, amit örömmel vállaltam.
– Ez egyértelműen sportdiplomáciai sikernek tűnik a magyar tornasport számára. Mit jelent ez a gyakorlatban?
– Ez nemcsak presztízs, hanem tényleges beleszólás a döntésekbe, szakmai irányokba, programokba. Minél több nemzetközi fórumon vagyunk jelen, annál nagyobb eséllyel tudjuk képviselni a magyar érdekeket, és annál több lehetőség nyílik szakmailag is a kapcsolatépítésre.
– Sokan rákérdeznek: Magyarország miért „Balkán”?
– Igen, ezt gyakran megkapjuk, mert a „Balkán” jelzőnek sokszor van egy negatív felhangja, pedig itt teljesen másról van szó. Ez egy 14 országot összefogó régiós együttműködés, amelyben Magyarország egy logikus módon találta meg a helyét. Őszintén: nem tartozunk az északi országokhoz, nem vagyunk nyugat-európai blokk, és Közép-Európában sincs olyan összefonódás, ami ilyen formában működne. A török vezetés részéről Suat Celen ötlete volt ennek a szervezetnek az újraélesztése, és felkértek bennünket a csatlakozásra. Mi úgy láttuk, hogy ez egy jó lehetőség: súlyt adhat a közös kezdeményezéseknek, erősíti a támogatottságot, és nem utolsósorban kapcsolatot teremt a mediterrán országokkal is. Így egy olyan tömb is kialakulhat, amely már közel harminc ország együttműködését jelenti – ez pedig nemzetközi szinten már kifejezetten hangsúlyos.
– Mi az együttműködés legfontosabb szakmai célja?
– A legfőbb cél, hogy utánpótlás szinten versenyeztetési és edzőtáborozási lehetőségeket biztosítsunk egymásnak. A Balkán Szövetség egyik kiemelt projektje a Balkán-bajnokság, amely utánpótlás szinten szerveződik, és mellette komoly hangsúlyt kapnak a közös edzőtáborok. Most például a török elnök felajánlott nyári edzőtábori lehetőségeket Antalyában, kiváló körülmények között és versenyképes árakon. Ez minden szakágnak komoly segítséget jelenthet.
– Tehát ez nem „csak” diplomácia, hanem konkrét fejlődési pálya is a fiataloknak?
– Pontosan. A szakmai előnye nagyon kézzelfogható: a fiatalok számára több nemzetközi versenyhelyzetet lehet teremteni, edzőtáborokban tudnak készülni. A kapcsolatépítés nemcsak hivatalos szinten működik, hanem emberileg is: baráti a viszony, jók a személyes kapcsolatok, és ez segíti azt is, hogy egymásnak sportszakmailag is tudjunk segíteni.
– Hogyan oszlik meg a munka az új vezetésen belül?
– Van egy működési rendünk: az egyik alelnökhöz tartoznak az olimpiai szakágak, ott a hozzá rendelt végrehajtó bizottsági tagokkal dolgozik együtt. A másik alelnökhöz tartoznak a nem olimpiai szakágak, és ott én is szerepet vállalok a végrehajtó bizottságban. Ez a „vetésforgó” jellegű munkamegosztás évente váltakozik, ami kifejezetten jól működő, rugalmas rendszer.
– Összességében mit üzen ez a magyar tornasportnak 2026 elején?
– Azt, hogy Magyarország látható és aktív szereplő akar lenni a régióban és Európában is. A sportdiplomáciai jelenlét nem öncélú: új szakmai lehetőségeket nyit, erősíti az utánpótlást, és hosszú távon a magyar tornasport érdekérvényesítését is segíti. Ezért tartom fontosnak ezt a szerepvállalást.
