Pécs tornasportja gyászol, elhunyt Horváth Leona tornaedző
1924. január 28-án született Paposon, Szatmár megyében. A szerekkel véletlenszerűen ismerkedett meg, tizenkét éves koráig, egy miniszteri főtanácsos lányához illően, csak az ujjait trenírozta a billentyűkön. Ám egy napon valamiért, egy tornazsákot cipelő barátja nyomába szegődött, aki a tornaterem felé ballagott. Ott ragadt…
Versenyzőként egy elrontott mozdulat, egy szaltó leugrás rontásával nem jutott ki a londoni, majd a sors ismételte önmagát, a Helsinki olimpiára. A Testnevelési Főiskola elvégzése után lett 1952-ben, a PVSK edzője.
„A versenyzés nálam végül is csak a bevezetés volt ahhoz, hogy jó tanár és edző legyek”, nyilatkozta a Dunántúli Naplónak 2005. február 1-én, amikor megkapta a PVSK aranygyűrűjét.
„A tornától nagyon sokat kaptam. Akaraterőt ad, önfegyelemre és mértéktartásra nevel. Emellett a tanítványok szeretete számomra a fő életerő. Büszke és boldog vagyok, hogy oly sokan nem feledkeztek meg rólam, sokat adtam nekik, ami évtizedek múltán is az eszükbe juttat.” Irányt mutathatnak szavai a jövő generációjának!
Évente szervezünk találkozókat, ahol a volt tornászai találkoznak és Szobi Marika nénivel együtt emlékezhetünk a múltra. Ettől kezdve NÉLKÜLE!
Ha versenyzőként nem is, de tanítványával, Tolnai Mártával 1964-ben rész vehetett Tokióban, az olimpián.
1970-ig dolgozott Pécsett, majd Komlón élesztette fel a tornasportot. Érthetetlen volt, miért kellett a városból távoznia. „Mindössze egy okozott csalódást, máig naponta töröm a fejem, hogy mit ronthattam el” nyilatkozta.1977-ben visszahívták Szobi Máriával együtt, lendítsék fel újból Pécsett a sportágat, immár a PMSC kereteiben. Az edzőpárossal az eredmények évről évre javultak, 4 év alatt ismét az élvonalba kerültek a csapataik.
1972-76-ig a magyar tornaválogatott edzője, majd 1980-as évek elején Hollandiában készítette fel a legjobb tornászokat. Ezután vonult nyugdíjba.
Tisztelettel és szomorúan búcsúzunk Tőle: tanítványai, edzőtársai, emlékét örökre őrizzük!
