A két magyar hölgy az első fordulóban szerepelt, és gerendán kezdett egy vegyes csoportban.
Draskóczy Imre szövetségi kapitány szerint gerendán Makra Noémi, talajon Kovács Zsófia mutatott be jó gyakorlatot, az utolsó szerrre, a felemáskorlátra mind a ketten elfáradtak egy kicsit, összességében viszont teljesítették az elvárásokat.
A tesztverseny szombaton kezdődik, ahol a második fordulóban Hidvégi Vid és Kardos Botond lép a szerekhez, és itt már az egyéni összetett teljesítmény alapján olimpiai kvótát lehet szerezni. Altorjai Sándor, a Magyar Torna Szövetség főtitkárának tájékozatása szerint, ha a második magyar tornász is magasabb pontszámot ér el, mint a kvótásoknál az első számú tartalék – a kvótások esetében egy nemzetből csak egy tornászt vesznek figyelembe -, akkor a MATSZ eldöntheti, hogy melyik magyar tornász lépjen a szerekhez az olimpián. Ha csak az egyik versenyző éri el a fenti kvótás pontszámot, akkor az név szerinti kvalifikációt szerez.
Makra Noémi:
Ez a harmadik nap, és mióta itt vagyunk most voltam a legjobb fomában. A gerendám jól sikerült, a talaj is egész jól ment, ugrással nem volt probléma, a felemáskorláthoz viszont még hozzá kell szoknom. Tatán más típusú szeren gyakorolok, ezért kell egy kis idő, hogy átálljak, mert a korlátot kevésbé érzem, másképpen mozog, de vasárnapra már nem lesz probléma. Az aklimatizálás úgy érzem, sikerült, és térdem sem fáj, hála a gyúrónknak, aki folyamatosan rendbe teszi.
Kovács Zsófia:
Az elején volt bennem egy kisebb izgalom, hiszen mégiscsak ez egy óriási csarnok és az olimpia tesztversenyének pódiumedzése, de ahogy haladtunk a szerekkel, úgy lettem egyre nyugodtabb. A gerendán először rontottam egy elemet, de aztán kijavítottam. Talajon a sorok és a gimnasztikák is rendben voltak, az ugrásommal is meg vagyok elégedve. Nekem a korlát nem okozott gondot, mert nekünk Dunaújvárosban is ilyen típusú szerünk van, és már hozzászoktam Tata után a gyors átállásra. Óriási élmény volt számomra a pódiumedzés, nagyon jól éreztem magam.
Altorjai Sándor, csapatvezető:
Fantasztikus az ország, de ahogy otthon is beszélnek róla: a déli népeknél minden manana, vagyis majd holnap, ezt ténylegesen tapasztaljuk is. A tesztverseny munkaterve, amely az egész program bibliája, normál esetben 4-6 héttel a verseny előtt megérkezik, itt csak akkor jött meg, amikor a repülőn ültünk, így a hivatalos nyomtatványok leadása is elég nehézkes volt. Az emberek nagyon kedvesek, megígérik, hogy 10 percen belül mindent megoldanak, csak éppen az a 10 perc kicsit tovább tart. A szervezési nehézségek ellenére remélhetőleg megfelelően zajlik le a tesztverseny, és a tornászok ebből nem érzékelnek semmit, már csak azért sem, mert egy jól összeszokott nemzetközi stáb rendezi.
